Page 38 - A Magyar Szemorvostársaság 2021. évi kongresszusának programja és kongresszusi összefoglalói

Kongresszusi összefoglalók

Nőbetegünknél a 2 hónapos követés alatt a visus csaknem teljessé vált, a szemfenéki vérzések felszívódtak és a kétoldali papil-
la ödéma is megszűnt. A fiúgyermeknél a visus tovább romlott, promineáló papillák miatt ismételt koponya MRI vizsgálatot
kértünk, mely novum cerebellaris vérzést írt le. Toxikus shock szindróma miatt jelenleg intenzív osztályos kezelés alatt áll és
második májtranszplantációjára vár.

Severe vision impairment caused by fundus circulatory disorders
following blood transfusion
2
1
Zsuzsa Szilágyi , Hajnalka Horváth , Bernadett Salomváry , Mónika Ecsedy , Zoltán Zsolt Nagy 1
1
1
1 Semmelweis University, Department of Ophtalmology, Budapest
2 National Institute of Clinical Neuroscience, Budapest
In this case report we present a 45-year-old woman and a 17-year-old boy. In both cases patients had acute vision impairment after having
repeated blood transfusion due to significant bleeding (caused by bleeding uterus myoma for woman and liver transplantation for boy).
nt he first examination we found bilateral papilledema and preretinal haemorrhage in the macula in both patients. Goldmann perimetry
revealed bilateral enlarged blind spots and visual field defects in the corresponding location of the haemorrhages.
Brain magnetic resonance imaging (MRI) was administered which excluded the possibility of intracranial abnormality. In both cases the
optical coherence tomography (OCT) showed macular haemorrhage as a hyperreflective mass under the internal limiting membrane (sub-
ILM haemorrhage). Fluorescein angiography (FLAG) examination of the female patient represented the signs of venous stasis retinopathy.
During the two-month follow-up period visual acuity of the female patient almost fully improved, papilledema and the fundus haemorrhages
also disappeared. The visual acuity of the boy continued to deteriorate. As a result of further optic disc swelling, repeated MRI was reques-
ted which showed novel cerebellar haemorrhage. Due to the developped toxic shock syndrome, he is currently undergoing intensive care unit
treatment and waiting for his second liver transplantation.

Macula redő esete ideghártyaleválás miatt végzett vitrectomia után
Récsán Zsuzsa , Ecsedy Mónika , Horváth Hajnalka , Szamosi Anna 1
1
1
1
1 Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest
Célkitűzés: 2 eset ismertetése, akikben ideghártya leválás miatt végzett vitrectomiát követően macula redő alakult ki.
Betegek: A 49 éves férfibeteg jobb szemét a retina leválás előtt 3 hónappal súlyos tompa sérülés érte. Az 56 éves bifázisos
depresszióban szenvedő nőbeteg jobb szemében alakult ki az ideghártya leválás. Mindkét betegben a leválás a felső kvadrán-
sokat érintette és bullosusan ráborult a maculára. A férfibetegnél többszörös lyukakat találtunk. Mindkét esetben a vitrecto-
mia eseménytelenül zajlott, a subretinalis folyadékot az eredeti szakadáson keresztül drenáltuk, az üvegtesti térbe C3F8 gázt
implantáltunk. A macula redő akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a gáz nívója elhagyta az alsó érárkádot. A férfibetegben ekkor
a retina ismét levált, a másodszorra sürgősen végzett vitrectomia során a maculát a szilikon végű porszívóval próbáltuk kisi-
mítani. A nőbetegnél a tervezett végzett második vitrectomia során a retinát a hátsó póluson 45G kanül segítségével ismétel-
ten leválasztottuk. Mindkét esetben ismételten C3F8 gázt alkalmaztunk és arccal lefelé pozíciót kértünk a betegektől. A redő
változását OCT vizsgálattal követtük.
Eredmények: Mindkét esetben a második vitrectomia után a retina fekvő, a redő lapult. A férfibeteg látóélessége 0,8 értéken
stabilizálódott, a műtét után 6 hónapig panaszkodott kettőslátásról. A nőbeteg jobb szemének látóélessége nem javult (0,1)
Következtetések: A műtét után kialakuló macula redő kezelése nem könnyű. Bár a megelőzés lenne a legegyszerűbb megoldás,
számos kérdés (pl a subretinalis folyadék drenálásának módja, műtét utáni pozícionálás) nyitott.

Macular fold after vitrectomy for retinal detachment
(case presentation)
1
1
Zsuzsa Récsán , Mónika Ecsedy , Hajnalka Horváth , Anna Szamosi 1
1
1 Department of Ophthalmology, Semmelweis University, Budapest
Aim: To present two cases with macular fold formation after pars plana vitrectomy for retinal detachment.
Patients: The 49-year-old male had severe contusion on the right eye before the retina detached. The 56-year-old female suffered from bip-
hasic depression, retinal detachment developed in the right eye. Both patients had retinal detachment in the upper quadrants and the bulla
covered the macula. The male had multiple breaks. Each vitrectomy was uncomplicated, subretinal fluid drainage was performed through the
tear and C3F8 gas was insufflated in both cases. Macular fold formation could be detected as the level of gas left the lower vessel arcuate.
Since the retina of the male patient detached again, urgent vitrectomy with gas implantation was applied. The fold was tried to flatten with
silicon tip of a back-flush needle. In the female patient, during the planned second vitrectomy the retina was detached on the posterior pole
using a 45G needle and gas was implanted. Both patients were asked for face down position, they were also monitored with OCT.
Results: After the second vitrectomy, both retinas were attached, the folds flattened. The visual acuity of the male patient, who had been
suffering from diplopia for 6 months stabilized at 0.8. The BCVA of the female patient did not improve (0.1).
Conclusion: Management of postoperative macular fold is difficult. Prevention would be of outmost importance, however, several questions
i.e., mode of subretinal fluid drainage, postoperative posturing are open.

35