Page 8 - Új Diéta 2024. XXXII/1. szám
P. 8
ÚJ DIÉTA
nem fogyasztók száma 16%-ról (19 fő) 29,2%-ra (35 ezekből az élelmiszerekből az íz- és szaglásvesztés
fő) nőtt. időszaka alatt. Legnagyobb arányban (64%) a hú-
A kérdőívben rákérdeztünk a testtömeg-változásra sok érzékelésében volt negatív irányú változás. A
az íz- és szaglásvesztés előtti és utáni időszak között. kapott eredmények megerősítik a 2022 végén Sugár
Testtömegváltozás a minta 40%-ánál (48 fő) követ- és munkatársai által publikált (14) kutatás eredmé-
kezett be, közülük 11 fő (9%) testtömeg-növekedést, nyét, amely szerint az 501 fős mintában szintén a
míg 37 fő (31%) testtömegcsökkenést tapasztalt. húsaverzió volt jelen legnagyobb arányban (22,4%).
Arra a kérdésre, hogy „kérte-e dietetikus segítségét Kutatásunk során az íz- és szaglásvesztést köve-
ebben az időszakban”, mindössze csak ketten vála- tő táplálkozás alatt a felvágottak népszerűsége is
szoltak igennel. csökkent, ugyanis a mintát alkotók 72,5%-a keve-
A dohányzási szokások megoszlása alapján a kuta- sebbet fogyasztott azokból. Emellett csökkent a to-
tásban részt vevők 11%-a (13 fő) dohányzik, 8% (10 jás (59,2%) és a tejtermékek (56,7%), azon belül a
fő) exdohányos, míg 81% (97 fő) nem dohányzik. A sajtok (54,1%) fogyasztása is. Az állati eredetű élel-
dohányzók és korábban rendszeresen dohányzók (n miszerek – különösen a húsfélék – fogyasztásának
= 23) körében vizsgáltuk az íz- és szaglásvesztés idő- csökkenésére magyarázatul szolgálhat a megválto-
tartamának hosszát. Közülük 2 fő (9%) mindössze zott ízpreferencia, amely a húsok esetében volt jelen
1-2 napig, 15 fő (65%) legalább 3-4 hétig tapasztalt legnagyobb arányban.
íz- és szaglásvesztést, míg 6 fő (26%) esetében to- Az étkezéshez társuló örömérzetet tekintve a vizs-
vábbra is fennállt ez az állapot (7. ábra). gált személyek 50%-a nem tudta élvezni étkezéseit
íz- és szagérzékelés hiányában, s ez nagyban befo-
7. ábra: az íz- És szaglásveszTÉs idejÉnek megoszlása do- lyásolta táplálkozási szokásaikat, s étvágytalanságra
hányzók, korábban rendszeresen dohányzók közöTT (n = 23) vezetett.
A kutatásban részt vevők közül 23 fő (n=23) do-
hányzik vagy dohányzott korábban rendszeresen.
A dohányzással összefüggésben legalább 3-4 hétig
tartó, vagy utána is fennálló íz- és szaglásvesztést
Dohányzók, korábban rendszeresen dohányzók tapasztalt közülük összesen 21 fő (91%), s ez a do-
hányzásból adódó ízlelő- és szaglóreceptorok pusz-
tulására is visszavezethető.
Régebbi kutatásokban kitértek az íz- és szaglásvesz-
tés okozta kávéfogyasztási szokások alakulására,
azonban az íz- és szaglásvesztést követő változására
0 5 10 15 20 25 nem, ekképp erre vonatkozó kérdés a mi kutatá-
Dohányzók száma (fő)
sunkban szerepelt először. Az íz- és szaglásvesztést
követő időszakban visszaesett a kávéfogyasztás: 77
fő (64,2%) kevesebb kávét ivott, s a kávét nem fo-
következtetések gyasztók aránya 16%-ról (19 fő) 29,2%-ra (35 fő)
nőtt.
Kutatásunk eredményeivel összhangban vannak A kutatás korlátja, hogy a minta nem reprezentatív,
azok a korábban publikált adatok, amelyek szerint így az eredmények és a levont következtetések csak
nők körében gyakrabban alakult ki íz- és szaglás- a vizsgálati mintára vonatkoznak. Az eredmények
vesztéssel járó állapot (3, 15, 16). Esetünkben a a kutatásban részt vevők által megválaszolt online
vizsgált minta 79,2%-át (n = 95 fő) alkották nők. felmérésen és önbevalláson alapulnak, így a táp-
A vizsgálati csoportunk adatait tekintve csökkenés lálkozási szokások, a tapasztalt tünetek és a test-
következett be az állati eredetű termékek fogyasz- tömeg-változások leírása ismertető jellegű (orvosi
tásában. Átlagosan 73 fő (60,8%) evett kevesebbet vizsgálat, antropometriai mérés nélkül).
7