Page 7 - Új Diéta 2024. XXXII/1. szám

ÚJ DIÉTA

4. ábra: íz- És szaglásveszTÉs alaTT leggyakrabban Tapasz- 5. ábra: íz- És szaglásveszTÉs alaTTi kávÉfogyaszTás
TalT Élelmiszer-averziók százalÉkos megoszlása (n = 120) (n = 120)
70 35
60 30

50 25
Megoszlás (%) 40 Megoszlás (%) 20

15
30
20 10

10 5
0 0

szaglásvesztése alatt, 27,5% (33 fő) közömbösnek ér- Az íz- és szaglásvesztést követően 105 fő (87,5%)
tékelte az étkezéseihez társuló érzéseit, s 22,5% (27 „egyáltalán nem igaz” és „inkább nem igaz” választ
fő) esetében nem történt változás az étel elfogyasztá- adott arra kérdésre, hogy több alkoholos italt fogyasz-
sához társuló örömérzetben. tott íz- és szaglásvesztést követően. 12 fő (10%) alko-
Az íz- és szaglásvesztés időszakát vizsgálva a minta holfogyasztása nem változott, míg 3 fő (2,5%) inkább
30%-ánál (36 fő) nőtt a sófogyasztás, míg 70% (84 igaznak értékelte az alkoholfogyasztás növekedését a
fő) esetében nem következett be változás a sózási vizsgált időszakban. Az íz- és szaglásvesztést követően
szokásokban. a több alkoholos italt fogyaszt-e kérdésre nem érke-
A kávéfogyasztás esetében csökkenést tapasztaltunk. zett „teljes mértékben igaz” válasz (6. ábra).
A koronavírust megelőző időszakban 19 fő (15,8%) Az íz- és szaglásvesztést követően csökkent a kávéfo-
nem fogyasztott kávét, míg íz- és szaglásvesztés során gyasztás, 77 fő (64,2%) kevesebb kávét ivott, s a kávét
a kávét nem fogyasztók száma 35 főre (29,2%) nőtt.
Az íz- és szaglásvesztés alatti kávéfogyasztók közül 6. ábra: íz- És szaglásveszTÉsT köveTő alkoholfogyaszTási
szokások válTozása (n = 120)
27 fő (22,5%) naponta többször, 42 fő (35%) napon-
ta, míg 16 fő (13,3%) hetente kávézott (5. ábra). 100
A mintát alkotó személyek íz- és szaglásvesztést kö-
vető táplálkozási szokásait is vizsgáltuk összehason- 80
lítva az íz- és szaglásvesztés alatti állapottal.
Az íz- és szaglásvesztés állapota után az állati erede-
tű termékek fogyasztására vonatkozóan csökkenő 60
tendencia volt megfigyelhető a felvágottak (72,5%), Fő
a tojás (59,2%) és a tejtermékek (56,7%), azon belül 40
is kiemelten a sajtok (54,1%) fogyasztásában az íz-
és szaglásvesztés alatti állapottal összehasonlítva. A 20
növényi eredetű élelmiszerek megítélése kedvezőnek
mondható, ugyanis gyümölcsök esetében 40%-kal,
zöldségeknél 39,1%-kal nőtt a fogyasztási kedv az íz- 0
és szaglásvesztést követően.

6