Page 18 - Cardiologia Hungarica, 2022. Supplementum B – Gyógyszeres terápiák a szívelégtelenség kezelésében
P. 18

Cardiologia Hungarica                  Gál: A mineralokortikoidreceptor-antagonisták alkalmazása szívelégtelenségben
                                                                                            a mellékhatások tükrében























            1. ÁBRA. A spironolakton és az eplerenon kémiai szerkezete. A laktongyűrű felelős az MRA-hatásért, legfőbb különbségnek a
            két vegyület között az eplerenon esetében látható 17a-thioacetyl-csoport levágása és karbometoxi-csoporttal történő helyette-
            sítése tekinthető (saját szerk.)

           A hyperkalaemia kialakulása kétségkívül dózisfüggő, az  kordában tartható a SeK-szint a káliumtartalmú étrend
           incidenciája nehezen becsülhető meg, azonban kijelent-  korlátozásával és az egyéb, hiperkalemizáló gyógysze-
           hető, hogy a napi gyakorlatban gyakrabban jelentkezik,  rek kerülésével (például NSAID készítmények,  egyéb
           mint a jól kontrollált klinikai vizsgálatokban (21). Előfor-  K-spóroló  diuretikumok,  digoxin).  Emellett  az  elmúlt
           dulása a nagy rizikójú (például csökkent eGFR esetén),  években  végzett  klinikai  vizsgálatok  eredményeként
           rosszul kontrollált szívelégtelen betegek körében akár  már elérhető számos olyan gyógyszer, amelyek csök-
           30%  is  lehet  (22).  Bár  spironolakton  és  eplerenon  te-  kentik a SeK-szintet, ezáltal nagyban hozzájárulhatnak
           kintetében nem áll rendelkezésre direkt összehasonlító  az  MRA  feltitrálásához.  A  forgalomban  lévő/vizsgált
           vizsgálat, az elérhető klinikai tanulmányok alapján eple-  hatóanyagok (nátrium-polisztirol-szulfonát, patiromer,
                                                                                                         +
           renon mellett ritkábban jelentkezik hyperkalaemia, ami-  nátrium-cirkónium-cikloszilikát) – elsősorban a K  meg-
           nek  hátterében  a  spironolakton  nagyobb  receptoraffi-  kötése révén – a gasztrointesztinális rendszerben fejtik
           nitása és jóval hosszabb eliminációs féléletideje állhat  ki hatásukat (24–27). Szükség esetén természetesen
           (16).  A  HFrEF-populáción  végzett  nagy  betegszámú,  az  MRA  felfüggesztése  indokolt,  súlyos  állapotban  a
           kemény  végpontú  klinikai  vizsgálatok  eredményei  azt  dia lízis alkalmazása lehet a megoldás.
           mutatják, hogy napi 25 mg spironolakton adása mellett
           a RALES-vizsgálatban (7) szignifikánsan több hyperka-  Vesefunkció
           laemia (>5,5 mmol/l) jelentkezett (a SeK-szint átlagos  A renális funkció változása MRA-k, különösen kombi-
           emelkedése 0,3 mml/l volt) a placebóval összehasonlít-  nált RAAS-gátlás (ACE-gátló/ARNI/ARB + MRA) mel-
           va, míg az EMPHASIS-HF-tanulmányban (8) napi 50 mg  lett érdekes kérdéskör. A klinikai gyakorlatban jól lát-
           eplerenon mellett a hyperkalaemia aránya jóval alacso-  ható, hogy a szívelégtelenség és a veseelégtelenség
           nyabb volt (a SeK-szint átlagos emelkedése 0,16 mml/l  számos alkalommal együttesen áll fenn (kardiorenális
           volt). Az egyidejűleg alkalmazott kombinált RAAS-gátlás  szindróma) (28), emellett a nagy CV rizikójú betegpo-
           (ACE-gátló/ARNI/ARB + MRA) tovább növelte a hyper-  pulációban (krónikus vesebetegség, magas életkor,
           kalaemia kialakulásának az esélyét (23).           hipertónia, diabétesz) a vesefunkció-romlás kockáza-
           A  magas  SeK-szint  megelőzésének  és  kezelésének  ta önmagában magasabb MRA-kezelés kapcsán. Bár
           számos módja ismert. Lehetőleg kerülni kell a terápia  a RAAS-gátlók gyors feltitrálása során jó vesefunkció
           felfüggesztését,  mivel  HFrEF  esetén  a  RAAS-gátlók  mellett is több esetben látható átmeneti eGFR-rom-
           dózisának indokolatlan csökkentése (például enyhe  lás, ez azonban a legtöbbször tranziens, hosszú távon
           hyperkalaemia esetén) igazoltan a mortalitás szignifi-  a  proteinúria  csökkenése  és  az  eGFR  lassabb  prog-
           káns emelkedését vonja maga után (23). A hyperkala-  ressziója  figyelhető  meg.  Az  MRA-k  és/vagy  kettős
           emia előfordulása kedvezően befolyásolható a megfe-  RAAS-gátlás (ACE-gátló/ARNI + MRA) mellett látott
           lelő betegszelekcióval (diabétesz, vesefunkció, életkor  veseelégtelenség  hátterében  legtöbbször  prerenális
           figyelembevétele)  és  a  korrekt  utánkövetéssel  (labor-  (volumendepléció) ok áll, direkt vesetoxicitás egyértel-
           vizsgálatok).  Az ESC 2021-es szívelégtelenség-aján-  mű szerepe nem ismert (3, 29). Indokolt hangsúlyozni,
           lása alapján >5,0 mmol/l feletti SeK esetén az MRA-k  hogy MRA-kezelés során a vesefunkció romlása és a
           csak fokozott figyelemmel indíthatóak, míg az amerikai  hyperkalaemia gyakran együtt jelentkezik, ami sokszor
           ajánlás ennél jóval szigorúbb, mivel >5,0 mmol/l feletti  riasztó a klinikus számára, ezt jól bizonyítja a nemzet-
                                         2
           SeK-szint vagy <30 ml/perc/1,73 m -es eGFR esetében  közi regiszterekben tapasztalt aluldozírozás/indokolat-
           az MRA-k nem is kezdhetők el (3, 4). Eredményesen  lan gyógyszerfelfüggesztés (30, 31).

                                                           B16
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23