Page 11 - Cardiologia Hungarica, 2022. Supplementum B – Gyógyszeres terápiák a szívelégtelenség kezelésében
P. 11

Cardiologia Hungarica                 Piróth: A csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség gyógyszeres kezelése



           az optimális dózisú ACEI- (vagy ARB-) kezelés ellené-  ressziójára, amely a feltitrálás lassítását, megszakítá-
           re tünetes HFrEF-betegeknél ARNI-ra váltást javasol.  sát vonhatja maga után; ugyanakkor a gondozás során
           Gyakorlati szempontból fontos, hogy legalább 36 órá-  ismét kísérletet kell tennünk a céldózis vagy a legmaga-
           nak el kell telnie az utolsó ACEI-dózis és az első AR-  sabb tolerált dózis elérésére. Fontos megemlíteni, hogy
           NI-dózis bevétele között. Az ACEI-vel még nem kezelt,  nem csoporthatásról van szó: egyéb béta-blokkolókról
           HFrEF-betegek ARNI-val való kezelését megfontolha-  nem sikerült a fenti, kedvező hatások igazolása, így HF-
           tónak  (IIB  osztályú  javaslat)  tartja  az  európai  guideli-  rEF-indikációból az említett három hatóanyag preferá-
           ne. Az amerikai irányelvekben külön említést kap az,  landó. Megjegyzendő, hogy az európai ajánlásban sze-
           hogy a PIONEER-HF-vizsgálatban (4) 53%, a TRANSI-  repel a nebivolol is, ugyanakkor ezzel a szerrel nincs
           TION-tanulmányban (5) 24% volt az ACEI/ARB-keze-   igazolt  mortalitáscsökkenés  HFrEF-ben (1).  Egy  min-
           lésben még nem részesült betegek aránya, és mindkét,  den jelentős béta-blokkolóval folytatott vizsgálat beteg-
           akut szívelégtelenséget vizsgáló studyban az „ACEI/  szintű metaanalízise (9) szerint a fenti béta-blokkolók
           ARB-naiv”  betegekben hasonlóan hatékony  és  biz-  minden vizsgált HFrEF alcsoportban előnyösnek bizo-
           tonságos volt az ARNI-terápia, mint az előzetes ACEI/  nyultak, kivéve a pitvarfibrilláló betegeket. Mivel azon-
           ARB-kezelésben  részesülőknél.  A  PIONEER-HF-ta-  ban utólagos alcsoport-analízisről van szó, és kocká-
           nulmányban ARNI mellett jobban csökkent a betegek  zatemelő hatást ebben az alcsoportban sem észleltek,
           NT-proBNP-szintje, mint enalapril mellett. A vizsgálatok  az európai irányelvek szerzői nem tettek megkülönböz-
           alapján felmerül, hogy alacsonyabb összhalálozás és  tetést a béta-blokkolók alkalmazásával kapcsolatban
           szívelégtelenség okú hospitalizáció érhető el ARNI-ke-  alapritmus alapján (1).
           zelés mellett ebben a betegcsoportban is. Így az ameri-
           kai guideline-ban az ARNI-kezelés IA evidenciát kapott
           a New York Heart Association (NYHA) II–III. tünetekkel   Mineralokortikoidreceptor-antagonisták
           bíró, HFrEF-betegek kezelésében előzetes ACEI-terá-  (MRA)
           piára vonatkozó kitétel nélkül.
           Abban mindkét irányelv egyetért, hogy olyan ACEI-, il-  Az aldoszteronantagonisták (MRA), a spironolacton és
           letve ARNI-mellékhatások,  mint  angioödéma esetén,  az eplerenon a RALES (10), az EPHESUS (11) és az
           ARB-kezelés javasolt. Az ACEI leggyakrabb mellékha-  EMPHASIS-HF (12) alapján, etiológiától függetlenül, a
           tása,  a köhögés  esetén is ARB-kezelés választandó.  teljes HFrEF spektrumban ACEI- és BB-kezelés mel-
           Emellett számolni kell azzal, hogy az ARNI magas ára  lett csökkentik az összhalálozást, a szívelégtelenség
           gondot jelenthet a betegek egy nem elhanyagolható ré-  miatt szükségessé váló kórházi felvételek számát és a
           szénél, ilyenkor ACEI- vagy ARB-kezelés jelent jó al-  hirtelen halál kockázatát, így – kontraindikáció hiányá-
           ternatívát.                                        ban – minden HFrEF-betegnek adandók akár kórházi,
           A RAAS-gátlókkal kapcsolatban fontos gyakorlati  akár járóbeteg-környezetben. A kezdő dózisuk 25 mg,
           szempont, hogy erőteljes vérnyomáscsökkentő hatás-  a céldózis 50 mg, amelyet lehetőleg 1 hónapon belül
           sal rendelkeznek, ezért, főként hipotóniás betegeknél,  el kell érni. Mindkét szer esetén gyakorlati szempont-
           bevezetésük alacsony  dózisban javasolt  az  adag fo-  ból a veseelégtelenség és a hyperkalaemia veszé-
           kozatos, lehetőség esetén céldózisig való titrálásával.  lye említendő meg, így ha a GFR 31–49 ml/perc/1,73
                                                               2
           Figyelmet  kell fordítani a vesefunkcióra és  a kálium-  m , a fenti dózisok megfelezendőek, illetve ha a GFR
           szintre,  de  a  beszűkült  vesefunkció  önmagában  nem  ennél is  rosszabb,  vagy  a  káliumszint  5,0 mmol/l fe-
           kontraindikálja a kezelést. Az európai irányelvek külön  letti, nem javasolt  megkezdeni az  MRA-kezelést  (2).
           kiemelik az evidenciával rendelkező ACEI-ket (captop-  Az ismételt vesefunkciós és ionogramkontroll a klini-
           ril, enalapril, lisinopril, ramipril, trandolapril) és ARB-ket  kai  állapottól  függően  általában  1,  majd  4  hét,  végül
           (candesartan, losartan, valsartan), az amerikai irányel-  6 havonta javasolt, de klinikai instabilitás esetén még
           vek nem tesznek különbséget.                       gyakrabban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az MRA
                                                              és az ACEI kombinációja egy kissé fokozza a hyper-
                                                              kalaemia veszélyét; míg a stabil állapotú betegek kö-
           Béta-blokkolók                                     zött, a PARADIGM-HF-vizsgálatban (3) az MRA-ARNI
                                                              kombináció mellett ritkább volt a hyperkalaemia, mint
           A béta-blokkolók (BB) közül a bisoprolol, a carvedilol és  MRA-ACEI kombináció mellett, ezzel szemben a PIO-
           a metoprolol-szukcinát igazoltan csökkenti HFrEF-ben  NEER-HF-vizsgálatban (4) nem tapasztaltak hasonló
           a halálozást, valamint a halálozás és a hospitalizáció  különbséget az akut szívelégtelen betegek között. Ha
           kombinált végpontját, emellett a stabil hemodinamikai  a betegnek pl. profúz hasmenés okoz dehidrációt, és
           állapotú betegeknél tüneti javulást eredményeznek (6–  emiatt a diuretikumdózis redukciójára kényszerülünk,
           8). A HFrEF diagnózisa kimondásakor, akár tünetmen-  mérlegelendő az MRA-kezelés átmeneti felfüggeszté-
           tes állapotban is, a fentiek közül választott BB adandó,  se a veszélyes hyperkalaemia megelőzésére.
           és lehetőség szerint céldózisig titrálandó, ugyanakkor  Mivel az eplerenon specifikusabban kötődik az aldosz-
           figyelnünk kell az átmeneti keringési elégtelenség prog-  teronreceptorhoz,  mint  a  spironolacton,  kedvezőbb  a

                                                           B9
   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16