Page 10 - Cardiologia Hungarica, 2022. Supplementum B – Gyógyszeres terápiák a szívelégtelenség kezelésében

Cardiologia Hungarica Összefoglaló közlemény
2022; 52: B 8– B 12.

A csökkent ejekciós frakcióval járó

szívelégtelenség gyógyszeres kezelése

Piróth Zsolt

Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Felnőtt Kardiológiai Osztály, Budapest

Levelezési cím:
Dr. Piróth Zsolt, e-mail: zpiroth@gmail.com

A csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség gyógyszeres kezelése jelentős változásokon ment keresztül az
utóbbi években. A jelen áttekintés röviden összefoglalja a négy, prognózist javító gyógyszercsoporttal kapcsolatos
evidenciákat, és számba veszi a legfontosabb, napi gyakorlatot érintő kérdéseket azok bevezetésével és feltitrálásával
kapcsolatban a hatályos európai és amerikai ajánlások alapján. Emellett összegzi az akut szívelégtelenség ellátásának
kezdeti lépéseit és a hazabocsájtás előtti legfontosabb teendőket.
Kulcsszavak: krónikus szívelégtelenség, csökkent ejekciós frakció, gyógyszeres kezelés, akut szívelégtelenség

Drug­therapy­of­heart­failure­with­reduced­ejection­fraction
The drug therapy of heart failure with reduced ejection fraction has undergone major changes over the past years. The
present article briefly summarizes the evidence behind the four disease modifying drug groups and discusses the most
pertinent questions of their sequencing and uptitration based on the latest European and American guidelines. Besides,
the early management and most important components of a transitional care plan of acute heart failure are described.

Keywords: chronic heart failure, reduced ejection fraction, drug therapy, acute heart failure

A jelenleg hatályos európai (1) és amerikai (2) irány- szívtranszplantáció is. A beteg kezelése során nagy
elvek alapján ma a csökkent ejekciós frakcióval járó hangsúlyt kell helyezni az edukációra, az életmódra vo-
szívelégtelenség (HFrEF) kezelésében a gyógysze- natkozó tanácsadásra és a fizikai aktivitásra.
res kezelés sarkkövei a renin-angiotenzin-aldoszteron
rendszert (RAAS) gátló ACE-inhibitorok (ACEI), angio-
tenzinreceptor-blokkolók (ARB-k) és az angiotenzinre- RAAS-gátlók
ceptor–neprilizin inhibitor (ARNI: sacubitril-valsartan),
a szimpatikus idegrendrendszerre ható béta-blokko- HFrEF-ben a RAAS-gátlók morbiditás- és mortalitás-
lók (BB), a mineralokortikoidreceptor-gátlók (MRA) és csökkentő hatással rendelkeznek. Az európai aján-
a Na-glükóz-kotranszporter-2-gátlók (SGLT2-blokko- lás (1) hangsúlyozza, hogy az ACEI volt az első olyan
lók) az aktuális állapotnak megfelelő adagban adott gyógyszerhatástani csoport, amelyről a fenti előnyös
(esetenként szükségtelen) diuretikumok mellett. A fenti hatásokat lehetett igazolni, így ezzel javasolja a
gyógyszeres kezelés szerves kiegészítője a megfele- RAAS-gátlás bevezetését. A PARADIGM-HF-vizsgá-
lő eszközös terápia (pl. defibrillátor, reszinkronizáció), latban (3) az ARNI jobbnak bizonyult az enalaprilnál
esetenként abláció, illetve revaszkularizáció és vég- kardiovaszkuláris mortalitás és szívelégtelenség miatti
ső soron a mechanikus keringéstámogatás, illetve hospitalizáció, illetve összhalálozás szempontjából, így

A kézirat 2022. 12. 05-én érkezett a szerkesztőségbe, 2023. 01. 09-én került elfogadásra.
B8