Page 54 - A Magyar Szemorvostársaság 2021. évi kongresszusának programja és kongresszusi összefoglalói
P. 54

Kongresszusi összefoglalók






            Sürgős orbita MR vizsgálatot kértünk, mely kiterjedt retrobulbaris tályogrendszert és a mediális egyenes izom megvasta-
            godását írta le idegenest jelenléte nélkül. Másnap fül-orr-gégészeten sürgős orbita dekompressziós műtétet végeztek, mely
            során egy 23×11 mm-es fa idegentest került eltávolításra a mediális egyenes izom mellől. Ezt követően a beteg állapota kissé
            javult, de szemmozgászavara és exophtalmusa változatlanul fennállt. Kontroll orbita MR vizsgálatot indikáltunk, ahol továb-
            bi idegentest gyanúját vetették fel. Ismételten megtörtént az orbita feltárása, ám ekkor idegentestet alapos átnézés után sem
            találtak. A beteg utánkövetései során a belső egyenes izom funkciója és exophtalmusa is jelentősen javult, de a bulbus felfelé
            továbbra sem tért ki. Újabb 1 hetet követően a beteg szúró fájdalmat érzett a bemeneti nyílás környékén, ahonnan ambulán-
            san újabb fa idegentestet távolítottak el.
            Következtetés: A társszakmák szoros együttműködése szükséges mind a diagnosztika, mind a terápiás megoldások tekinte-
            tében.

            Teamwork – interdisciplinary medicine in practice
                                                     1
                        1
                                     1
                                                                                                  2
            Ágnes Molnár , Zsuzsa Erdei , Anna Hertelendy , Katalin Gombos , Balázs Liktor , Andor Hirschberg ,
                                                                    1
                                                                                 2
            Ferenc Suhai 3
            1 St. John-s Hospital, Department of Ophthalmology
            2 Department of Otolaryngology and Oral Surgery
            3 The Heart and Vascular Center of Semmelweis University, Budapest, Hungary
            Introduction: In case of eye and orbital injuries, it is often complicated to diagnose a potential foreign body.
            Case report: A 66-year-old man fell in a spiky bush and injured his right periorbital region. Visual acuity and eye ball were not affected.
            Eyelid hematoma and significant exophthalmos were detected. Eye movements were restricted in the directions of upward and inward. Or-
            bital CT examination showed fracture of the ethmoid cells and indicated the widening of the medial rectus muscle. Patient was kept under
            strict supervision and released with systemic antibiotics therapy. After six days, a fistula appeared on the nasal region of the lower eyelid
            without fever. At this point, a wooden foreign body was suspected. Immediate orbital MRI was ordered, which showed expanded retrobulbar
            abscess and thickening of the medial rectus muscle without foreign body. During orbital decompression surgery, a 23x11 mm wooden piece
            was found beside the medial muscle. After the surgical intervention, general status of the patient has improved but eye movement disorders
            and exophthalmos still existed. Control MRI suspected another foreign body. A second orbital surgery was performed, but no further foreign
            object was found. Follow up examinations confirmed significant improvement in the function of the medial rectus muscle and exophthalmos
            although the patient was still unable to move his eye ball upwards. After another week the patient complained about prickling pain near the
            entry hole from which a new 10×2 mm wooden foreign body was removed.
            Conclusion: Close interaction of the related disciplines is essential during both the diagnostic and the therapy phases.


            Fonendoszkóp a szemészeti diagnosztikai eszköztárban – izolált
            mandibula törés után kialakalt sinus cavernosus arteriovenosus shunt
            ritka esete
            Pethe Otília , Tóth Jenő , Kollár Edit , Rüll Miklós 1
                                          1
                                1
                      1
            1 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár
            Bevezetés: A carotidocavernosus fistula egy ritka rendellenes összeköttetés az arteria carotis interna ága és a sinus cavernosus
            között. Irodalmi adatok 0,17-0,27% közé teszik kialakulásának prevalánciáját a kraniofaciális tramuák következtében. A régió
            anantómiai komplexitásának és az elszenvedett baleset erőbehatásainak következtében differenciáldiagnosztikai szempont-
            ból is kihívást jelentő entitás.
            Esetismertetés: 56 éves férfi beteget vizsgáltunk dunai hajón történt munkabalesetet követően 1 hónap elteltével. Szakren-
            delésre 5 napja tartó, látásromlással nem kísért protrusio, chemosis, periorbitális cellulitis miatt érkezett. Akut koponya CT
            korábbi jobb mandibula szár darabos törésének fémanyagokkal rögzített képét igazolta, azonos oldali légtartó, csontdefektust
            nem mutató orrmelléküregek mellett. Laborokban gyulladásos paraméterek emelkedése nem igazolódott. Orbita MR tályogot,
            térfoglaló folyamatot, n, opticus, vagy bulbus kompressziót nem igazolt. Intravénás. antibiotikum, szteroid kezelés mellett
            állapota stagnált. Fundus kamera vetette fel jobb oldali vénás pangás jeleit, jobb oldali a v. ophtalmica superior retrográd áram-
            lásának gyanúját. A jobb orbita felett fonendoszkóppal jellegzetes surranó hang volt hallható, néma ellen oldal mellett. Ez az
            egyszerű vizsgálat vezetett el a diagnózis felállításához, melyet a CTA is felvetett, majd DSA igazolt. A beteg ezt követően az
            Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe került, ahol helyi érzéstelenítésben kétoldali transfemorális behatolásból a jobb
            oldali traumás carotido-cavernosus fistula leválsztható mikroballonos zárása megtörtént. A követési idő során visusa teljessé
            vált, protrusió megszűnt, abducens paresis maradt vissza.
            Összefoglaló: Az eset felhívja a figyelmet a gyors és jó diagnózis felállításának és a társszakmák együttműködésének fon-
            tosságára. A jelentős sugárterhelést, a kórházi kezelés hosszát és költséghatékonyságot a megfelelően megválasztott vizsgálat
            mérsékelni tudja. A szakmai határterületek ritka és nem típusos szövődményeinek felismerése és ellátása is lehet a szakellátást
            nyújtó rendelés napi rutinfeladata.








                                                             51
   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59