Page 47 - A Magyar Szemorvostársaság 2021. évi kongresszusának programja és kongresszusi összefoglalói
P. 47

Kongresszusi összefoglalók






            műtét, 14 eset) blepharorraphia partialis (8 eset). Az alábbi műtéteket végeztük az alsó szemhéjon: subcaranculáris canthope-
            xia (47 eset), mediális Blaskovics műtét (36 eset), mediális canthopexia (7 eset). Az alábbi beavatkozásokat végeztük a belső
            szemzugon: könnypont reversio (Kettesy-féle műtét, 89 eset), ék-kimetszés (Adams műtét, 47 eset), Lazy-T műtét (6 eset). 32
            esetben több műtét egyidejű kombinációjára volt szükség.
            Eredmények: Az esetek többségében teljes funkcionális rehabilitáció következett be: megszűnt a szemhéj kifordulás és a
            szemhéj zárás nehézsége csökkent. 17 esetben ismételt műtétre volt szükség. Kisfokú, könnyezést nem okozó ectropium 9
            esetben, a könnypont kifordulása 11 esetben maradt vissza.
            Következtetés: Úgy gondoljuk, hogy az arcidegbénulás utáni szemhéj rekonstrukció különféle műtéti technikák kombinálásá-
            val végezhető legeredményesebben. A választandó műtéti technika leginkább a paralízis súlyosságától függ.

            Lower eyelid surgery performed at our institute after facial nerve
            paralysis
                        1, 2
            Tamás Tönköl , Péter Vámosi 1, 2
            1 Péterfy Hospital, Budapest
            2 Szent Rókus Hospital, Budapest

            Aim: To present the therapeutic options of the eyelid correction after seventh nerve paralysis
            Method: In 168 cases were performed lower eyelid and periocular reconstruction after seventh nerve paralysis between 01.01.2010 and
            01.01.2020. The paralysis caused total ectropion in 89 cases, lateral ectropion in 45 cases, medial ectropion in 34 cases. Lagophthalmus
            was appeared in 126 cases. The following technics and it’s combinations was performed ont he outer corner of the eye: laterális canthoplas-
            tica (tarsal-strip procedure, 69 cases), temporal Blaskovics surgery (32 cases), lateral canthopexy (21 cases), lateral tarsal excision (Bick
            operation, 14 cases), partial blepharorraphy (8 cases), subcarancular canthopexy (47 cases), medial Blaskovics surgery (36 cases), medial
            canthopexy (7 cases). The following interventions were performed ont on the inner corner of the eye: puctum reversio (Kettesy procedure, 89
            cases), wedge resection (Adams surgery, 47 cases), Lazy-T operation (6 cases). In 32 cases were made combination of the procedures.
            Results: Functional rehabilitation occured most of the cases: the ectropion disappeared and the lagophthalmus reduced. Reoperation was
            required in 17 cases. In 9 cases, mild, non-causing lacrimation ectropion remained and in 11 cases, eversion of the lacrimal puncti persisted.
            Conclusion: According to our cases, the eyelid reconstruction after the seventh nerve paralysis require different combination of the surgical
            technics depend on the degree of the paralysis.


            Dacryocystitis. Vagy mégsem?
            Szalai Irén , Lukáts Olga , Heksch Katalin , Korányi Katalin , Fent Zoltán , Tóth Jeannette , Nagy Zoltán Zsolt 1
                                 1
                                                              1
                                                                         3
                                                                                        3
                                               2
                     1
            1 Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest
            2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szemészeti Osztály, Kistarcsa
            3 Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest
            4 Semmelweis Egyetem, II. Sz. Patológiai Intézet, Budapest
            Bevezetés: A könnycsatorna elzáródása gyakran vezet a könnytömlő hyperaemiás duzzanatával járó dacryocystitishez. Az
            elzáródás hátterében a gyakori okok (életkorral fokozódó könnycsatorna szűkület, sinusitis, gyógyszerek, stb.) mellett ritkáb-
            ban előforduló szisztémás és lokális kórképek is megjelenhetnek.
            Célkitűzés és módszer: A saccus táji terimék differenciáldiagnosztikájának áttekintése a Klinikánkon 2014–2020 között elő-
            forduló eseteken keresztül.
            Következtetés: A saccus táji terimék jelentős hányadát a könnytömlő gyulladása magyarázza, emellett azonban olyan ritka
            kórképek is állhatnak a háttérben, melynek felismerése kulcsfontosságú lehet a páciens túlélése szempontjából. Bizonytalan
            esetekben képalkotó eljárások, szövettani mintavétel segítheti a diagnózist és a beteg megfelelő ellátásához társszakmák be-
            vonása válhat szükségessé.

            Dacryocystitis. Or not?
                     1
                                 1
                                                                         3
                                                                                        4
                                               2
                                                              1
            Irén Szalai , Olga Lukáts , Katalin Heksch , Katalin Korányi , Zoltán Fent , Jeannette Tóth , Zoltán Zsolt Nagy 1
            1 Semmelweis University Department of Ophthalmology, Budapest
            2 Department of Ophthalmology, Flór Ferenc County Hospital, Kistarcsa, Hungary
            3 Semmelweis University, Department of Otorhinolaryngology, Head and Neck Surgery, Budapest
            4 Semmelweis University, 2  Department of Pathology, Budapest
                                 nd
            Introduction: Nasolacrimal duct obstruction often leads to dacryocystitis with hyperemic swelling of the lacrimal sac. In addition to the
            common causes of the obstruction (age-related nasolacrimal duct stenosis, sinusitis, medications, etc.), uncommon systemic and local diseases
            may also appear.
            Objective and method: To review the differential diagnosis of lesions of lacrimal sac through own cases occurring in our Clinic between
            2014 and 2020.
            Conclusion: A significant proportion of lesions at lacrimal sac area are caused by dacryocystitis, however some rare conditions may also
            stay at the background and their recognition might be key point to patient survival. In uncertain cases, imaging procedures, histological sam-
            pling may help the diagnosis, and appropriate patient care may require consultation with other professionals.

                                                            44
   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52