Page 108 - A Magyar Szemorvostársaság 2023. évi kongresszusa - Tudományos program és előadáskivonatok
P. 108
Intravitreális dexamethasone implantátum használata a klinikai gyakorlatban
B. Tóth Barbara, Szalay László, Kocsis Péter Balázs, Kovács Attila
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika,
Szeged
Bevezetés: A dexamethasone intravitrealis implantátum három indikációs területen
alkalmazható hazánkban: diabeteses macula oedema (DMO), retinális vénás occlusio (RVO)
és uveitis következtében kialakult macula oedema. Ettől eltérő indikációhoz OGYÉI engedély
szükséges. A készítmény nem élvez OEP finanszírozást, de egyedi méltányossággal NEAK
támogatás kérhető.
Célkitűzés: Célunk volt megvizsgálni a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján
különböző indikációs területeken alkalmazott dexamethasone implantátumok hatását az
alapbetegségre, megvizsgálva emellett a kezelésben részesült betegek általános jellemzőit.
Anyag és Módszer: A Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján 2021. június 01. és
2023. január 31. között egyedi NEAK támogatásra beadott kérelmek retrospektív vizsgálata
alapján dolgoztuk fel a betegek általános jellemzői mellett az implantátum használati
indikációját képező alapbetegségre adott válaszát a legjobb korrigált látásélesség és centrális
retina vastagság alapján. Választ kerestünk az implantátum hatástartamára és a kezelés
közben kialakult szövődményekre.
Eredmények: A vizsgált időszakban 90 beteg 121 szemének kezelése történt dexamethasone
implantátummal. A legtöbb kezelés a DMO indikációjú betegcsoportban történt, 69 beteg 100
szemébe a követési idő alatt 223 implantátum került beadásra. Egyéb indikációs területek:
CRVO: 2 beteg/2 szem, BRVO: 10 beteg/10 szem, AMD: 7 beteg/7 szem, uveitis
következtében és ERM műtét után kialakult maculáris oedema kapcsán 1-1 beteg részesült
ebben a terápiában. Statisztikai feldolgozásra a kezelési szám miatt a DMO betegcsoport volt
alkalmas. A DMO-ban szenvedő betegek átlag életkora 70 év (SD: 8,2) volt, 74% volt 2-es
típusú diabetes mellitusos, 52% inzulinterápiát használt. A betegek HbA1c átlaga 7,9% (SD:
1,6) volt. A dexamethasone hatóanyag 5 szem esetében első terápiás választás, 38 esetben
második, további 57 esetben harmadik vagy negyedik választott hatóanyag volt. A 19,8 hónap
(SD: 11,8) követési idő alatt 2,23 kezelés/szem történt. A kezelés hatására a BCVA (p=0,076)
javuló tendenciát mutatott, míg a retina vastagsága szignifikánsan csökkent CRT (p=0,001),
CST (p=0,001) alapján. Az implantátum hatástartama 5,7 hónapnak (SD:1,98) adódott. 22
esetben, 17 szemnél a megemelkedett szemnyomás kezelésére konzervatív terápiára volt
szükség. Katarakta progresszió miatt műtét 13 esetben történt, míg pars plana vitrectomiát 1
esetben végeztünk üvegtesti vérzés miatt, egy esetben zonulolízis jött létre a beadás
következtében.
Következtetés: Klinikánkon a vizsgált időszakban alkalmazott intravitreális dexamethasone
implantátum hatásosnak bizonyult DMO betegeknél a látásélesség és centrális
retinavastagság változása alapján. A kialakult anatómiai javulás mértéke jelentősen
meghaladja a funkcionális javulásét, ami a dexamethasone implantátum terápia harmadik-
negyedik vonalbeli alkalmazásával magyarázható. A kezelések kapcsán tapasztalt
szövődmény spektrum az irodalmi adatokkal összhangban van.