Page 9 - MD Pulmonológia
P. 9

OS-arány 77% vs. 68%; HR: 0,71). A  2. ábra: Ötéves utánkövetés a PACIFIC-vizsgálatban: OS a PD-L1 >1%
        PD-L1  ≥50% populációban (n=209)  betegpopulációban
        még markánsabb volt a különbség a két  OS: (overall survival) teljes túlélés
        kar között: a DFS aránya 3 évnél 75% vs.
        50% (HR: 0,43), az OS 5 évnél 85% vs.
        68% (HR: 0,42) volt. Ez utóbbi – ti. hogy
        az adju váns atezolizumab a PD-L1 ≥50%
        populációban  57%-kal  csökkentette  a
        betegség kiújulásának kockázatát – volt
        az a legfontosabb megállapítása, amely
        alapján az EMA is törzskönyvezte. Ebben
        a betegcsoportban az alcsoportelemzé-
        sek szerint minden jellemző tekintetében
        (szövettani típus, stádium, nyirokcsomós-
        tátusz, dohányzási anamnézis stb.) elő-
        nyösebbnek bizonyult az atezolizumab. A
        jövőben minden bizonnyal a betegköve-
        tés rutinrészévé váló keringő-tumor-DNS-
        (ctDNS-) pozitivitás prognosztikus jelentő-
        ségét ez a vizsgálat is jól mutatja: világos   A KORAI ÉS LOKÁLISAN     ban (az ESMO-guideline a kezelést még
        volt, hogy azoknál a betegeknél, akiknél   ELŐREHALADOTT NSCLC          nem tartalmazza).
        ctDNS-t találtak, a túlélés rosszabb volt,   KEZELÉSÉNEK ÚJDONSÁGAI      A III. fázisú PACIFIC-vizsgálatban a
        ugyanakkor mind a ctDNS-pozitív, mind a                                 nem reszekálható, III. stádiumú NSCLC-
        -negatív státusz esetén az atezolizumab   AZ ESMO IRÁNYELVEIBEN         ben szenvedő,  ≥2 ciklus konkomittáló
        előnyt tudott hozni (1. ábra). Az atezolizu-  szAlAi zsuzsAnnA és bAjcsAy András  kemoradioterápia (KRT) után nem prog-
        mabkaron a betegek 22%-ánál, a kemo-  előAdásAi AlApján                 rediáló betegek kaptak durva lu mabot,
        terápiát kapó karon 44%-ánál volt meg-  A legújabb ESMO-guideline fontos  illetve placebót a KRT befejezését követő
        figyelhető  relapszus  különböző kiújulási  újítása, hogy a korábbi I-II helyett I-IIIA  6 héten belül. Az elsődleges végpont, a
        mintázattal, a relapszusig eltelt idő 18,1  stádiumig definiálja a korai betegséget.  PFS medián értéke az immunterápia mel-
        vs. 10,1 hónap volt az immunterápiás  Ezzel egy erősen inhomogén csoport jött  lett 16,8 hónap volt a placebokar 5,6
        szer javára. Az eredmények alapján meg-  létre, a „korai” jelző a korai és lokálisan  hónapjával szemben az ITT (intention-to-
        állapítható, hogy az adjuváns atezolizu-  előrehaladott (R0-ra vagy R1-re), resze-  treat, kezelni szándékozott) populáció-
        mab a teljes reszekció és platinabázisú  kábilis stádiumot jelenti.     ban, tehát majdnem egy teljes évvel
        kemoterápiás kezelés után eredményesen   Újdonság az irányelvben, hogy adju-  hosszabb progressziómentes túlélést
        alkalmazható  a  korai stádiumú,  nem  váns osimertinib adása javasolt a komp-  jelentett a betegeknek a durvalumab.
        EGFR-mutáns vagy ALK-pozitív NSCLC  lett reszekción átesett IB-IIIA stádiumú,  Idén már az ötéves követés adatait ismer-
        kezelésében; az FDA a PD-L1 ≥1% bete-  EGFR exon 19 del vagy exon 21L858R  hettük meg, amelyek szerint öt év eltelté-
        geknél, az EMA a PD-L1 ≥50% szűkített  mutáns NSCLC-ben. Ennek alapja a III.  vel a teljes betegpopulációban a durvalu-
        betegcsoportban törzskönyvezte a szert.  fázisú ADAURA-vizsgálat, amelyben  mabbal kezeltek 42,9%-a (vs. placebokar
          A szintén III. fázisú KEYNOTE-091  IB-IIIA stádiumú, EGFR-mutáns NSCLC-  33,4%-a), a PD-L1  ≥1% alcsoportban
        vizsgálatba ugyancsak komplett reszek-  ben szenvedő betegek (n=682) 1:1  pedig betegek 50,1%-a életben volt, ami
        ción átesett, IB-IIIA stádiumú betegeket  arányú randomizáció után adjuváns osi-  „ritkán látott” eredmény úgy a napi gya-
        vontak be (n=1177), itt azonban a  mertinibet vagy placebót kaptak legfel-  korlatban, mint a klinikai vizsgálatokban
        posztoperatív kemoterápia adása opcio-  jebb 3 éven keresztül, illetve a klinikus  (2. ábra). Az EMA ebben a PD-L1 ≥1%
        nális volt, és 1:1 arányban pembroli-  döntése alapján adjuváns kemoterápiá-  alcsoportban törzskönyvezte a szert,
        zumabot, illetve placebót kaptak a bete-  ban is részesülhettek. Az eredmények  amely már az ESMO-guideline-ban is
        gek egy éven keresztül. A teljes  szerint az adjuváns osi mertinib drámai-  szerepel. További megerősítést jelentenek
        populációban (PD-L1-szelekció nélkül) a  an, 83%-kal csökkentette a betegség  a PACIFIC-R real-world retrospektív,
        pembrolizumab adásának szignifikáns  kiújulásának kockázatát. Az alcsoporta-  obszervációs  vizsgálat  eredményei,
        előnye megmutatkozott a DFS-ben (HR:  nalízisekben minden stádiumban látható  amelyben a konkomittáló vagy szekvenci-
        0,76), viszont a PD-L1 ≥50% betegcso-  volt a DFS-görbék jelentős szétválása.  ális, platinabázisú KRT után legfeljebb 12
        portban ez az előny nem igazolódott, a  Az adjuváns kemoterápiában  részesült  héttel alkalmazott durva lumabkezelést
        DFS-görbék összeérnek – a jelenség  és nem részesült betegcsoportok ered-  értékelték  (a szekvenciális kemoterápiá-
        pontos magyarázata még várat magára.  ményében nem volt lényeges különbség.  ban részesülők között több volt az idő-
        A PD-L1-től független legtöbb alcsoport-  A  korábbiakban  már  tárgyalt  sebb, illetve nagyobb tumor volumenű
        ban a pembrolizumab nyújtotta DFS-  IMpower10-vizsgálat az adjuváns ate zo-  beteg). A durvalumab a szekvenciális
        előny megfigyelhető volt, kivételt jelente-  lizumab hatékonyságát bizonyította a  KRT-t kapó betegeknél is hozta megköze-
        nek a kemoterápiában nem részesült  korai, drivermutációt nem hordozó  lítőleg ugyanazokat a jó eredményeket,
        betegek (n=167), ami megerősíti a  NSCLC kezelésében, amely alapján  mint konkomittáló KRT esetében (mPFS
        posztoperatív adjuváns kemoterápia  bővítették az EMA-törzskönyv indikációit  23,7 hónap kKRT és 19,4 hónap sKRT
        fontos szerepét.                    2022-ben a PD-L1 ≥50% betegcsoport-  esetén).


                                                            9
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13