Page 69 - A Magyar Szemorvostársaság 2022. évi kongresszusának programja és az előadások kivonata
P. 69

Elődáskivonatok/Abstracts






            Eredmények: Tájékozott beleegyezés után minden esetben a beteg maga választotta ezt a műtéttechnikai megoldást. A mód-
            szert elsődlegesen a mediális chantus területén lehet használni. A gyógyulást követő állapotot a betegek kielégítőnek találták,
            reoperációra eddig nem volt szükség.
            Megbeszélés: A Laissez-Faire technika szemkörüli daganatok megfelelően megválasztott eseteiben kifejezetten jó esztétikai
            eredményt adhat, más helyreállító műtéti típusokkal felveszi a versenyt, valamint a betegek is szívesen elfogadják és kedvelik.
            Laissez-Faire technique for periocular tumors
            Bence Lajos Kolozsvári, László Módis, Mariann Fodor
            University of Debrecen, Faculty of Medicine, Department of Ophthalmology, Debrecen
            Introduction: The surgical term Laissez-Faire refers to the process of leaving the wound to heal by secondary intention after tumor removal
            instead of surgical reconstruction.
            Aim: To present the advantages, difficulties of this method and our experiences in case of periocular tumors.
            Methods: Photo-illustrated review of the Laissez-Faire healed cases at the Department of Ophthalmology, University of Debrecen, treated
            by a single surgeon, since 2020.
            Results: In all cases, this surgical technique was chosen by the patient after informed consent. The method is primarily used in the region
            of the medial chantus. The condition after recovery was found to be satisfactory by the patients and no reoperation has been required so far.
            Conclusions: The Laissez-Faire technique can provide favorable aesthetic results in properly selected cases of periocular tumors. It is com-
            petitive with other types of reconstructive interventions also well accepted and appreciated by patients.

            Tapasztalataink gyermekeknél végzett transcanalicularis
            lézer-asszisztált endoszkópos dacryocystorhinostomiával
                     1
                                              2
            Szalai Irén , Fent Zoltán , Tamás László , Nagy Zoltán Zsolt 1
                                2
            1 Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest
            2 Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti Klinika, Budapest
            Célkitűzés: A gyermekkori ductus nasolacrimalis elzáródás (CNLDO) jelentős része megoldódik konzervatív terápiára vagy
            szondázást követően, és csak ritkán van szükség dacryocystorhinostomiára (DCR). A transcanalicularis lézer asszisztált DCR
            (TCDCR) egy hatékony, gyors eljárás a CNLDO megoldására. A relatíve kis számú, gyermekkori külső és endonasalis DCR
            műtéti eredmények mellett nem találtunk TC-DCR műtétről szóló publikációkat. Célunk a gyermekeknél végzett TC-DCR
            műtéttel szerzett tapasztalataink bemutatása.
            Módszer: Hét, születése óta könnyező gyermek (6 fiú, 1 lány) 9 szemén végeztünk szondázásra nem oldódó könnyezés és dac-
            ryocystitis miatt TC-DCR műtétet dióda lézer segítségével narcosisban. A canaliculuson keresztül bevezetett száloptikával
            a laterális orrfalon 8 mm-es csontablakot készítettünk endoszkópos kontroll mellett, majd bicanalicularis szilikon sztentet
            helyeztünk be, melyet legalább 3 hónap után távolítottunk el.
            Eredmények: A gyermekek átlagéletkora 5,9±1,8 év volt. Hat gyermek 8 szemén sikeres osteotomiát végeztünk, egy betegnél a
            szűk anatómiai viszonyok miatt a műtétet felfüggesztettük. Egy páciensnél a műtétet megelőzően a choana tájékot jelentősen
            obstruáló atresiat oldottuk, egy másik gyermeknél a műtét során megkisebbítettük az orrkagylót. A műtétet követően mind
            a 8 szemen csökkent vagy megszűnt a könnyezés, a szilikon explantációját (3-11 hónap között, medián: 4 hónap) követően
            megszűntek a panaszok. A medián követési idő 5 hónap (3-15 hónap) volt. A posztoperatív szövődményeket tekintve 3 esetben
            jelentkezett 2 napig tartó szemhéjduzzanat, 1 esetben a szilikon mellett tünetet nem okozó nasalis granuloma képződött.
            Következtetés: A TC-DCR műtét gyermekek esetén is eredményesen alkalmazható megfelelő anatómiai viszonyok mellett.
            A sokszor vértelenségben végezhető eljárás jelentősen csökkenti a műtét idejét. A posztoperatív gyógyulás bőrseb hiányában
            gyorsabb, lényegesen kisebb megterhelést jelent a páciens számára a külső feltárású műtéttel szemben. Az endoszkópos tech-
            nika a DCR műtéttel egy ülésben végzett fül-orr-gégészeti beavatkozással együtt megoldást nyújthat a könnycsatorna műtét
            sikerességét hátrányosan befolyásoló endonasalis anatómiai variációk megoldására.

            Our experience with transcanalicular laser-assisted endoscopic
            dacryocystorhinostomy in children
                     1
                                 2
            Irén Szalai , Zoltán Fent , László Tamás , Zoltán Zsolt Nagy 1
                                              2
            1 Department of Ophthalmology, Semmelweis University, Budapest
            2 Department of Otorhynolaryngology, Semmelweis University, Budapest
            Purpose: A significant proportion of childhood nasolacrimal duct occlusion (CNLDO) is resolved after conservative therapy or probing and
            dacryocystorhinostomy (DCR) is rarely required. Transcanalicular laser-assisted DCR (TC-DCR) is an efficient, quick solution for CN-
            LDO. Beyond the relatively small number of pediatric external and endonasal DCR outcomes, no publications on TC-DCR surgery were
            found. Our goal is to present our experience with TC-DCR surgery in children.
            Methods: TC-DCR surgery in narcosis was carried out on 9 eyes of seven children (6 boys, 1 girl) using a diode laser. Each of them suffered
            from tearing or chronic dacryocystitis since birth which did not resolve for probing. With a fiber optic inserted through the canaliculus, an 8
            mm bone window was performed on the lateral nasal wall under endoscopic control, and then a bicanalicular silicone stent was inserted and
            removed after at least 3 months.


                                                            66
   64   65   66   67   68   69   70   71   72   73   74