Page 34 - A Magyar Szemorvostársaság 2022. évi kongresszusának programja és az előadások kivonata
P. 34

Elődáskivonatok/Abstracts






            porthoz képest. A CRT-ben szignifikáns különbség az egy éve kezelés alatt álló és a kontroll szemek között volt (p=0,0036).
            Következtetések: Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a hosszú távon és egy éve kezelt AMD-s szemek érdenzitásában szig-
            nifikáns különbség a foveális régióban, illetve a felszíni retina plexusban látható, mely különbség a mély réteg parafoveális és
            teljes területén nem található meg. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a hosszú távú anti-VEGF kezelés a retina felszí-
            ni plexusának érsűrűségét nagyobb mértékben csökkenti a mély plexushoz képest.
            Changes in vascular density following long-term anti-VEGF treatment
            in age-related macular degeneration
                                     2
                       1,2
                                                      2
            Anikó Balogh , András Papp , Zoltán Zsolt Nagy , Miklós Resch 2
            1 Uzsoki Hospital, Budapest
            2 Department of Ophthalmology, Semmelweis Univeristy, Budapest
            Purpose: The study aimed to evaluate the changes of retinal vascular density in exudative age-related macular degeneration (AMD) after
            long-term anti-VEGF treatment using optical coherence tomography angiography (OCT-A), and to compare these changes with the vascular
            density in AMD treated for one year and healthy eyes.
            Methods: In our cross-sectional study OCT-A (AngioVue - Optovue, Fermont, USA) was performed on 60 eyes of 53 patients. The first
            group consisted of patients receiving long-term (minimum 15 injections, follow-up of at least 2.5 years) anti-VEGF therapy (n=17), and the
            second group consisted of patients with AMD treated for one year (n=25). The vascular density values obtained with OCT-A were compared
            with an age-matched control group of 18 healthy eyes. We examined the central retinal thickness (CRT), the vascular density of the fovea
            and parafovea in the superficial and deep plexus of the retina, and evaluated the extent of the non-flow area and the foveal avascular zone
            (FAZ) on a 3×3 mm macular region that was centered on the fovea. Kruskal-Wallis test was performed for statistical analysis.
            Results: In the long-term AMD group, the vascular density of superficial retinal plexus in the fovea (p=0.0022) and parafovea (p<0.0001)
            was significantly lower compared to eyes with one year of treatment and control group. In the deep retinal plexus, vascular density in the
            fovea (p = 0.0033) was significantly lower in both AMD groups compared to the healthy control group, with no difference in the parafoveal
            region (p=0.0774). The extent of non-flow area (p=0.0003) and FAZ (p=0.0008) were significantly larger in both AMD groups compared
            to the control group. There was a significant difference in CRT between those treated for one year and control eyes (p=0.0036).
            Conclusions: In our study, we demonstrated that vascular density of the macula was lower in the foveal area and the superficial retinal
            plexus in AMD patients after one year and long-term anti-VEGF treatment. These vascular density changes were absent in the parafoveal
            and whole areas of the deep plexus. Our results indicate that long-term anti-VEGF treatment reduces the vascular density of the superficial
            retinal plexus to a greater extent compared to the deep plexus.


            Diabéteszes makula ödéma (DME) kombinált terápiája intravitreális
            bevacizumab (Avastin) és szemészeti beadásra törzskönyvezett
            triamcinolon (Triesence) injekcióval
            Radnóti Judit , Edelmayer Márton , Seres András , Vámosi Péter 1
                                                       2
                                         1
                        1
            1 Péterfy Kórház-Rendelőintézet, Budapest
            2 Budapest Retina Intézet, Budapest
            Célkitűzés, anyag és módszerek: 2019 óta az intravitreális (ivt.) bevacizumab (Avastin, Genentech) kezelésre nem megfelelő-
            en reagáló DME betegek kiegészítő kezelésére időszakosan, treat and extend (T&E) stratégiával 2 mg/0,05 ml ivt. triamcino-
            lon injekciókat (Triesence, Alcon) adtunk abból a célból, hogy a macula ödémáját és a betegvizitek számát csökkenteni tudjuk.
            Elemzésünk célja 24 DME beteg 36 szemének legjobb korrigált látásélessége (BCVA) és SD-OCT-vel mért centrális retina
            vastagsága (CRT) változásának, valamint a szükséges kezelések számának retrospektív elemzése. Mivel a Triesence injekció
            beszerzése időnként akadályozott volt, és egységes kezelési stratégiát egyelőre nem tudtunk felállítani, az eredményesség
            elemzésére a 24 beteg minden egyes egymást követő vizit párjának kezelés előtt, illetve utáni adatai voltak alkalmasak. Külön
            elemeztük és összesítettük a kétféle injekció beadása utáni eredményeket.
            Eredmények: Az ivt. bevacizumab kezelésre nem jól reagáló DME betegeknél a retina vastagsága ivt. triamcinolon adása után
            a következő T&E vizitre átlagosan 66 mikronnal, míg ivt. Avastin adása után átlagosan 7 mikronnal csökkent. A BCVA mind-
            két esetben átlagosan 1 betűt csökkent. Az újrakezelések között eltelt idő Triesence injekció után átlagosan 102 nap volt, míg
            Avastin injekció után átlagosan 57 nap. Az ivt. Triesence injekcióval kezelt betegek a kezelés előtt 17%-ban igényeltek szem-
            nyomáscsökkentő kezelést, a kezelés után 53%-ban. Filtrációs műtétre nem volt szükség.
            Következtetés: Az intravitreális beadásra törzskönyvezett triamcinolon (Triesence) injekció bevezetése a DME betegek terá-
            piájába lehetővé tette a betegvizitek számának csökkentését. Hosszú távon a két vizsgált csoportban a retinavastagság és a
            látásélesség nem különbözött annak ellenére, hogy Triesence beadása után a következő vizitig eltelt idő kétszer olyan hosszú
            volt, mint Avastin injekció után. Azonban a glaucomaellenes szemcsepp kezelést igénylő betegek száma jelentősen nőtt. A
            DME betegek kombinált terápiájára egységes kezelési protokoll felállítása igen nehéz, azonban az egymást követő vizitpárok
            elemzésével lehetséges volt következtetni a kezelés eredményességére. A későbbiekben prospektív vizsgálatokkal lenne meg-
            határozható egy optimális kezelési stratégia, ahol a lehető legkevesebb betegvizit számmal lehetne megfelelő hatást elérni
            megfelelő biztonságosság mellett. Ezzel az ellátóhelyek terhelése csökkenthető lenne.





                                                             31
   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39