Page 37 - A Magyar Szemorvostársaság 2022. évi kongresszusának programja és az előadások kivonata

Elődáskivonatok/Abstracts

lett a beteg vízusa 0,16–0,20 csökkent, a CMT 480-630 között volt. A járványügyi szabályok enyhülésekor az időközben kiala-
kult szürkehályog műtéti megoldását követően ismételt triamcinolon kezeléssel próbálkoztunk. Ennek hatására a vízus 0,4-re
javult, a CMT pedig jelentősen csökkent (306 µm), viszont szekunder glaucoma alakult ki, ami csak maximális cseppterápi-
ával, valamint per os acetazolamid kezeléssel volt egyensúlyban tartható. Trabeculectomiát végeztünk, majd ennek sikerén
felbuzdulva dexametazon implantatum (Ozurdex, Allergan) mellett döntöttünk. A beteg ezidáig 2 Ozurdex implantátumot
kapott, és a trabeculectomiát követően 7 hónappal a filtráló párnát needling+MMC-vel frissítettük fel. A fentiek eredménye-
képpen az utóbbi egy évben a beteg szemnyomása cseppekkel kompenzált, az implantátumok hatásának csúcsán vízusa 0,32-
0,5, a CMT 215-241 µm-ra csökken, mellyel a beteg elégedett.
Következtetés: A szemfenéki vénás keringészavarral járó látás problémák és a kezeléssel óhatatlanul fellépő szövődmények
kitartó munkát igényelnek a szemésztől, és mint esetünkben is a terápiás lehetőségek széles spektrumát kell bevetni az el-
fogadható látás és életminőség hosszútávú fenntartásához. Ezt a célt a különböző terápiás eljárásokban tapasztalt kollégák
együttműködése révén létrejött csapatmunkával lehet elérni és a csapat fontos része a beteg is, akinek – akár minket is biztat-
va – ugyanúgy küzdenie kell a látásáért.

Complex treatment of cystoid macular edema due to BRVO
Krisztina Kosina-Hagyó, Judit Radnóti, Ilona Szalkovszky, Péter Vámosi
Péterfy Hospital, Department of Ophthalmology, Budapest

Aim: To present the difficulties of the treatment of cystoid macular edema associated with venous branch occlusion (BRVO) in one case.
Case report: A 78-year-old male monoculus patient was admitted to our hospital in 2018 with significant visual impairment in the re-
maining eye. The best corrected visual acuity (BCVA) was 0,4 and the cental macular thickness (CMT) was 763 µm. Regular intravitreal
injections of bevacizumab in the first year did not result in sustained and significant improvement, with BCVA decreased to 0.32 and the
CMT ranging from 466 to 680 µm. We then switch to intravitreal triamcinolone with minimal therapeutic results. Due to the limitations of the
COVID-19 pandemic, only maintenance intravitreal Avastin treatments could be used, and the patient's BCVA decreased about 0.16–0.20
and the CMT ranged from 480 to 630.
In order to alleviate the epidemiological rules, we tried repeated treatment with triamcinolone after cataract surgey. As a result, the BCVA
improved to 0.4 and the CMT decreased significantly (306 µm), but secondary glaucoma developed, which could only be balanced with
maximal drop therapy and oral acetazolamide treatment. Trabeculectomy was performed, and encouraged by its success, we opted for the
dexamethasone implant (Ozurdex, Allergan). The patient has so far received 2 Ozurdex implants, and 7 months after trabeculectomy, the
filter bleb was refreshed with needling + MMC. As a result of the above, in the last one year, the patient's intraocular pressure is compensa-
ted with drops, at the peak of the implant effect the BCVA is 0.32-0.5 and CMT is 215-241 µm, which the patient is satisfied with.
Conclusion: The vision problems associated with retinal venal occlusion and the complications that inevitably occur with treatment require
persistent work by the ophthalmologist, and as in our case, a very wide range of therapeutic options must be used to maintain acceptable
vision and quality of life in the long run. This goal can be achieved through teamwork created by continuous cooperation and the collabora-
tion of colleagues of the staff, and the patient is also an important part of the team, who, even encouraging us, has to fight for his vision in
the same way.

Nővér által adott intravitrealis injekciók
1
1,2
Schneider Miklós , Camille Rostgaard , Javad Nouri Hajari , Helle Josefine Fuchs 1
1
1 Rigshospitalet – Glostrup, Szemészeti Klinika, Glostrup, Dánia
2 Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest
Bevezetés: Az intravitrealis anti-VEGF injekciók jelentősen javították az időskori makuladegenerációban (AMD), vénás elzá-
ródásban (RVO) és a diabéteszes makula oedemában (DME) szenvedő betegek életminőségbeli kilátásait. A beadott intravitre-
alis injekciók száma klinikánkon évről-évre folyamatosan növekszik és ez egyre nagyobb munkaterhelést jelentett az orvosok
számára. Tehermentesítés céljából nővéreket képeztünk ki injekciók adására és AMD-s betegek kontrollálására.
Célkitűzés: Beszámolni a nővér által adott injekció program eredményeiről.
Anyag és módszer: Retrospektív adatgyűjtés és a rendszer felépítésének bemutatása. A Rigshospital Szemészeti Klinikája Me-
dical retina teamjében 28 nővér és 4 optometrista dolgozik, ebből 10 rendelkezik engedéllyel intravitrealis injekciók adására
(injekciós-nővér), 7 nővér képzett AMD-s betegek kontrollvizsgálatára (screening-nővér). Mindkét nővér típusnak meghatá-
rozott képzési formája van, amely elméleti és gyakorlati oktatásból áll, elméleti és gyakorlati vizsgával zárul és a kompetencia
fenntartásához folyamatosan előírt minimum esetszámot kell teljesíteniük. Munkájukat rendszeresen ellenőrzi a minőségért
felelős senior injekciós-nővér. A betegeket egy közös beteglistáról egyidejűleg maximum 6 injekciós szoba látja el, szobánként
2 nővérrel. Az AMD-s betegek kontrollját algoritmus alapján nővérek végzik, akik szükség esetén orvossal konzultálnak.
Eredmények: 2021-ben a Rigshospital-ban 41 309 intravitrealis injekció történt. Endophthalmitis 8 betegnél (0,019%) fordult
elő. Az endophthalmitis ráta nem növekedett amióta nővérek vették át az injekciókat. A program bevezetése óta a betegek
várakozási ideje jelentősen lerövidült és a betegelégedettség nagyon magas.
Következtetések: A megfelelő képzési háttér biztosításával és minőségellenőrzés mellett a nővér által adott intravitrealis
injekciók biztonságosak, nem jelentenek betegbiztonsági kockázatot, növelik a betegek elégedettségét, a nővérek tudását,
kompetenciáját és munkával kapcsolatos elégedettségét. A program alkalmazásával az elvárt injekciószám teljesíthető és az
orvosoknak marad idejük egyéb feladatokkal foglalkozni.

34