Page 60 - A Magyar Szemorvostársaság 2021. évi kongresszusának programja és kongresszusi összefoglalói
P. 60

Kongresszusi összefoglalók






            Congenitalis epicapsularis pigmentatio – esetismertetés,
            differenciáldiagnosztika
            Varga Kata , Szentmáry Nóra , Nagy Zoltán Zsolt 1
                                      1
                      1
            1 Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest
            Bevezetés: Célkitűzésünk az elülső lencsetokon megjelenő pigmentáció egy veleszületett formájának, a congenitalis epicapsularis
            pigmentationak bemutatása egy esetismertetésen keresztül, valamint a differenciáldiagnosztikai szempontok ismertetése.
            Esetismertetés: A 25 éves nőbeteg mindkét oldali szemhéjgyulladás miatt jelentkezett vizsgálatra a Semmelweis Egyetem
            Szemészeti Klinikán. A beteg anamnézisében a fejet, és a szem környékét többször ért trauma szerepelt. Legjobb korrigált lá-
            tóélessége mindkét oldalon teljes volt, Goldmann applanációs tonometriával 14/10 Hgmm szemnyomást mértünk, a pupillák
            kóros reakciót nem mutattak. Jobb oldali felső szemhéji hordeolum és mindkét oldali Meibom mirigy diszfunció mellett bal
            oldali partialis heterochromia iridist és bal oldalon az elülső lencsetokon csillag alakú, halványbarna depozitumokat találtunk.
            Egyéb eltérést réslámpás vizsgálattal sem az elülső, sem a hátsó szegmentumban nem találtunk (pupillatágítást követően
            sem), papilla OCT vizsgálat és automata perimetria kóros eltérést nem igazolt.
            Megbeszélés: Klinikai vizsgálatunk congenitalis epicapsularis pigmentatiot igazolt, mely a tunica vasculosa lentis inkomplett
            involúciójából adódó igen ritka fejlődési maradvány. Elkülönítendő a pigment diszperziós szindrómától, a pseudoexfoliatív
            szindrómától, az akut vagy krónikus uveitistől, trauma okozta Vossius gyűrűtől, valamint fém-vagy gyógyszerszemcsék lera-
            kódásától a klinikai gyakorlatban.

            Congenital epicapsular pigmentation – case report, differential
            diagnosis
                      1
            Kata Varga , Nóra Szentmáry , Zoltán Zsolt Nagy 1
                                      1
            1 Department of Ophthalmology, Semmelweis University Budapest
            Introduction: Our purpose is the presentation of congenital pigmentation on the anterior lens capsule, in form of congenital epicapsular
            pigmentation, through a case report and description of its differential diagnosis.
            Case study: The 25-year-old female patient presented at the Department of Ophthalmology, Semmelweis University due to eyelid inflammation
            of both eyes. The patient's history included multiple trauma to the head and periocular area. Her best corrected visual acuity was 1.0 on both eyes,
            we measured 14/10 mmHg intraocular pressure with Goldmann applanation tonometry. There were normal pupillary reactions. In addition to the
            presence of a hordeolum on the right upper eyelid and Meibomian gland dysfunction of both sides, there was partial heterochromia iridis and star-
            shaped, light brown deposits on the anterior lens capsule of the left eye. There were no other abnormalities either at the anterior or posterior segment
            by slit-lamp examination (nor after pupil dilation). Papillary OCT examination and automatic perimetry did not verify abnormalities.
            Discussion: Ophthalmic assessment confirmed the presence of congenital epicapsular pigmentation, a very rare developmental residue,
            resulting from incomplete involution of the tunica vasculosa lentis. It should be distinguished from pigment dispersion syndrome, pseudoex-
            foliative syndrome, acute or chronic uveitis, traumatic Vossius ring, and deposition of metal or drug particles on the anterior lens capsule in
            the clinical practice.


            Az akkomodáció jelentősége optikai korrekció rendelésénél
            gyermekkorban
            Szamosi Anna , Sándor Gábor László , Bauer Fatime , Knézy Krisztina , Maneschg Otto , Nagy Zoltán Zsolt ,
                                                                                       1
                                                                        1
                                            1
                                                                                                        1
                         1
                                                         2
            Horváth Hajnalka 1
            1 Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest
            2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
            Célkitűzés: Cycloplegiát követően a pre- és posztcycloplegiás refrakciós paraméterek összehasonlítása, valamint a fénytörési
            hibák eloszlási gyakoriságának vizsgálata.
            Betegek és módszerek: Tanulmányunkban összesen 77 beteget vizsgáltunk (3–25 év, átlagéletkor: 12,21 ± 5,6 év). Righton
            Speedy „i” K-model (AR-ARK, Right MFG, Tokió, Japán) típusú automata refraktométerrel rögzítettük a pre- és posztcyclop-
            legiás szférikus ekvivalens (SE) értéket. A fénytörési csoportokat a SE alapján állítottuk fel: hypermetropok: SE = +0,50 D és
            fölötte; emmetropiás csoport: SE = –0,5 D és +0,5 D között; myopok: SE = –0,5 D és alatta. A fénytörési hibák életkor sze-
            rinti eloszlását a tanulmányban résztvevők két korcsoportra osztásával vizsgáltuk: 10 év alatti gyermekek és 10 évesek vagy
            idősebbek.
            Eredmények: Minden vizsgált életkor szerinti csoportban szignifikáns különbség igazolódott a pre- és posztcycloplegiás SE
            értékek között (teljes beteganyag: 0,38 ± 2,97 D vs. 1,1 ± 3,04 D; <10 éves gyermekek: 0,77 ± 2,59 vs. 1,09 ± 2,46 D; ≥10 éves
            betegek: 0,15 ± 3,17 vs. 1,1 ± 3,36 D; p<0,5). Mindkét életkor szerinti csoportban cycloplegiát követően a myopia súlyos-
            ságának csökkenése mellett a hypermetrop és emmetrop paraméterek szignifikáns növekedése figyelhető meg. Cycloplegiát
            követően mindkét betegcsoportban a hypermetropok számának növekedését, míg a myopia prevelanciájának csökkenését
            tapasztaltuk.
            Következtetés: Cycloplegiát követően a refrakciós paraméterek szignifikáns változása igazolja az akkomodáció felfüggeszté-
            sének fontosságát szemüvegrendelés előtti kivizsgálás során a nem megfelelően kezelt fénytörési eltérések további szövődmé-
            nyeinek megelőzése érdekében.

                                                            57
   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65