Page 50 - A Magyar Szemorvostársaság 2022. évi kongresszusának programja és az előadások kivonata

Kongresszusi összefoglalók

Our group owns a world-wide patent for various Sigma-1 receptor (S1R) agonists as novel antifibrotic compunds. Fluvoxamine (FLU), a
potent S1R agonist, decreases the levels of key elements of fibrosis in the kidney and in the lung, and preserves organ function.
Aim: Here in vitro (1) we identified the presence and localization of S1R in the eye, (2) studied S1R activation on cytoskeletal rearrangement
and (3) investigated the IOP lowering-effect of FLU in the in vivo mice-model of glaucoma.
Methods: S1R was detected on HTM5 and on primary MsTM cells. Cells were treated platelet-derived growth factor (PDGF, 24 h, 20 ng/
mL) combined with 10 µM of FLU. Cell proliferation and migration were measured band F-actin formation was visualized by phalloidin
staining.
To induce IOP C57BL/6J mice were weekly injected (n=8–12/group) with vehicle or Dexamethasone Acetate (Dex) through periocular con-
junctival fornix to both eyes. FLU eye drops (30 mM) were given bilaterally twice daily after 1 week of Dex. IOP was measured with Icare
Tonolab weekly.
Results: S1R was present both in TM cells and is localized in the endoplasmic reticulum. PDGF- induced cell proliferation, migration and
cytoskeletal rearrangement were ameliorated or even prevented by FLU treatment. Dex increased the IOP in WT mice after three weeks from
baseline 17.26±1.46 to 18.61±1.05 mmHg (+7.82%; p<0.05). Two-week treatment of FLU-containing eye drop was not harmful to the eyes
and lowered IOP to 16.90±1.19 mmHg (–9.18%; p<0.05) compared to Dex group.
Conclusions: FLU is non-toxic and reduces profibrotic factor-induced cytoskeletal rearrangement and cell proliferation of TM cells. FLU
treatment effectively prevents the increase in IOP. Thus Sigma-1 receptor agonists could be potential candidates for the development of a
novel drug candidate for glaucoma.
Grants: OTKA- K135398, LP2021-3/2021, TKP2021-EGA-24

Könnymirigy duktális organoidok tenyésztési körülményeinek
kidolgozása, morfológiai és funkcionális karakterizálásuk
Elekes Gréta, Tóth-Molnár Edit
Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika, Szeged

Bevezetés: A könnymirigy működésének pontos celluláris mechanizmusa nem ismert, különösen igaz ez a duktális epitél sej-
tekre. Ennek egyik oka a vizsgálatokra alkalmas sejtek korlátozott elérhetősége, izolálásuknak és tenyésztésüknek technikai
nehézsége. Az elmúlt egy évtizedben egyre elterjedtebbé vált a háromdimenziós organoid sejtkultúrák létrehozása, melyek
hűen modellezik az eredeti szerv vagy szövet felépítés és működés-beli sajátosságait.
Célkitűzés: Háromdimenziós duktális epitélsejt kultúrák létrehozása és tenyésztési körülményeinek standardizálása, továbbá
az organoidok morfológiai és funkcionális vizsgálata.
Anyag és módszer: FVB/N egerek könnymirigyéből a laboratóriumunkban korábban kidolgozott izolálási metodika alkal-
mazásával duktusz szakaszokat izoláltunk. Az ebből felnövő sejtkultúrákat hetente passzáltuk. Az egyes passzázsokból
származó mintákon immunfluoreszcens jelölést használtunk a CFTR, VIP1 és VIP2 fehérjék kimutatására. A funkcionális
vizsgálatok során 10 µM phenilephrin, 100 µM carbachol és 100 µM 8-bromo-cAMP hatását vizsgáltuk az organoidok folya-
dékszekréciójára.
Eredmények: A tápfolyadék összetételét tekintve két növekedési faktor koncentrációját vizsgáltuk. A fibroblaszt eredetű növe-
kedési faktor 10 (FGF-10) optimális koncentrációja 100 ng/ml-nek bizonyult, míg az epitél eredetű növekedési faktor esetében
ez 500 ng/ml-nek adódott. A borjú magzati szérum (FBS-fetal bovine serum) alkalmazása azonban nem mutatkozott szüksé-
gesnek. Az ioncsatornák kifejeződése az egymást követő passzálások során nem mutatott lényeges eltérést, a CFTR csatorna
az organoidok legkülső sejtrétegének apikális oldalán látszódott, a VIP1 és VIP2 fehérjék elhelyezkedése azonban mozaikos
elrendeződést mutatott. A folyadékszekréciós vizsgálatoknál a spheroidok térfogata konzekvens csökkenést mutatott mind-
három szekretagóg anyag hozzáadása esetén.
Megbeszélés: A kísérletek során sikeresen beállítottuk a duktális epitélsejtek fenntartására és szaporítására alkalmas mód-
szert. A későbbiekben elvégzett kísérletek igazolták, hogy az organoidokat felépítő sejtek nem veszítik el duktális epitél sejt
jellegüket, azonban a sejtek organizációja kissé eltér a korábban általunk leírt, izolált könnymirigy duktuszokon talált szerve-
ződéstől. A folyadékszekréció vizsgálatakor tapasztalt zsugorodás azonban ellentétes az izolált duktuszok luminális térfogat
növekedést mutató viselkedéséhez képest.

Development of culture conditions, morphological and functional
characterization of lacrimal ductal organoids
Gréta Elekes, Edit Tóth-Molnár
University of Szeged, Department of Ophthalmology, Szeged

Introduction: The exact cellular mechanism of lacrimal gland function is not known, especially in the case of ductal epithelial cells. One
reason for this is the limited availability of cells suitable for laboratory experiments and the technical difficulty of isolating and culturing
them. Over the last decade, creation of three-dimensional organoid cell cultures that successfully model the structural and functional charac-
teristics of the original organ or tissue has become increasingly common.
Aim: To establish three-dimensional ductal epithelial cell cultures and standardise culture conditions, and morphological and functional
investigation of the organoid cultures.
Material and method: We isolated ductal sections from the lacrimal gland of FVB/N mice using the isolation method previously developed
in our laboratory. The resulting cell cultures were passaged weekly. Immunofluorescence labeling was used to detect CFTR, VIP1 and VIP2

47