Page 141 - A Magyar Szemorvostársaság 2023. évi kongresszusa - Tudományos program és előadáskivonatok
P. 141

Rodopszin génvariánsok öröklődő retina dystrophiában
               Szabó Viktória, Varsányi Balázs, Barboni Mirella, Lesch Balázs, Végh András, Takács Péter
               István, Takács Ágnes, Besztercei Barbara, Zobor Ditta, Knézy Krisztina, Nagy Zoltán
               Zsolt, Vámos Rita
               Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest

               Bevezetés:  A  rodopszin  fehérje  a  pálcika  fotoreceptorok  látópigmentje,  melyet  a  3q22.
               kromoszómán  elhelyezkedő  RHO  gén  kódol  (OMIM  *180380).  Nélkülözhetetlen  a  látás
               folyamatában, a G-fehérjekötött receptorcsalád tagja, mely citoplazmatikus, transzmembrán
               és  diszkuszon  belüli  doménekkel  rendelkezik.  Az  5  exonból  álló  RHO  főként  a  retinitis
               pigmentosa 4. típusát (RP4) idézi elő, öröklődésmenete autoszomális domináns, igen ritkán
               autoszomális  recesszív.  További  variánsai  okozhatnak  congenitalis  farkasvakságot
               (congenital stationary night blindness) vagy sector RP-t.

               Anyag és Módszer:  A  Semmelweis  Egyetem  Szemészeti  Klinikáján  működő  Szemészeti
               Genetikai Szakrendelésen jelentkező több, mint 300 beteg vizsgálata során alapos szemészeti
               kivizsgálás,  családfaanalízis  és  multimodális  képalkotás  történt.  Preteszt  genetikai
               tanácsadást  követően  diagnosztikus  célú  genotipizáláshoz  vér  vagy  szájnyálkahártya
               mintavétel történt. A genetikai vizsgálat során újgenerációs szekvenálást végeztünk Retina
               Dystrophiás panel alkalmazásával.

               Eredmények: a vizsgálatunk során 16 betegben találtunk RHO génvariánst 10 családból, 15
               esetben  heterozigóta  formában  fordult  elő  a  patogén  klasszifikációjú  missense  variáns
               (93,75%), míg 1 esetben (6,25%) homozigóta formában patogén, stop kodont eredményező
               nonsense variáns, mely kifejezetten súlyos fenotípust eredményezett.

               Következtetés: Napjainkban 233 RHO variáns található „betegséget okozó” minősítéssel a
               genetikai  adatbázisban  (HGMD,  version  2022.4).  Mindezek  79%-a  missense,  6%-a
               kereteltolódást okozó, 5% nonsense, és 2% splicing variáns. A RHO eseteink 93,75%-ában
               missense,  azaz  aminosavcserét  eredményező  nukleotid  eltéréseket  detektáltunk.
               Betegcsoportunkban nem fordult elő kereteltolódást okozó ill. splicing variáns.

               Előadásunkban  ismertetjük  a  betegség  prognózisát  és  a  terápiás  fejlesztéseket  célzó
               kutatásokat.



               Variants of rhodopsin gene in inherited retinal dystrophies
               Viktória Szabó, Balázs Varsányi, Mirella Barboni, Balázs Lesch, András Végh, Péter István
               Takács, Ágnes Takács, Barbara Besztercei, Ditta Zobor, Krisztina Knézy, Zoltán Zsolt Nagy,
               Rita Vámos
               Semmelweis University Dept. of Ophthalmology, Budapest

               Introduction: The rhodopsin protein is the visual pigment of rod photoreceptors and is encoded
               by the RHO gene on chromosome 3q22 (OMIM *180380). It is essential in the process of vision
               and  is  a  member  of  the  G  protein-coupled  receptor  family,  which  has  cytoplasmic,
               transmembrane  and  intradiscal  domains.  RHO  gene,  which  contains  5  exons,  is  mainly
               responsible  for  retinitis  pigmentosa  type  4  (RP4),  with  an  autosomal  dominant  form  of
               inheritance  and  very  rarely  autosomal  recessive.  Other  variants  may  cause  congenital
               stationary night blindness or sector RP.

               Material and Methods: More than 300 patients presenting at the Ophthalmic Genetics Unit of
               Semmelweis University Eye Clinic were examined by thorough ophthalmic examination, family
               history analysis and multimodality imaging. Pretest genetic counselling was followed by blood
   136   137   138   139   140   141   142   143   144   145   146